Tenyeremben hordoztalak és nem tudtam,hogy Te vagy...fájdalmakkal küzdve teltek napjaim...,mert nem ismertelek fel...Régi álmomban elmondtad,hogy megszületsz majd bennem...és nem tudtam,hogy 33 évig hordoztalak a tenyeremen...amíg be nem fogadtalak a lelkembe.Mert állsz és vársz türelemmel és szeretettel...bekérezkedsz és ,ha beengedlek felemelsz magadhoz...Ámen
Elvetted terheim,megmostad arcomat...tisztán engedtél útnak...sár ragadt talpamra,szennyes lett új lelkem,nehéz a teher...És jövök eléd,és kérlek,vagy csak mutatom beszennyezett lelkemet,újra meg újra....Meddig tudsz még így szeretni...
