mamablogja
2017. április 19., szerda
Utópia
Lelkek táncoló összefonódásával, egy világvégi hajnalon,soha el nem csókolt csókkal örök álomba ringani ,mikor a mégis felkelő nap barackvirágot simogat...és élni tovább,álom és valóság között, tiszta szeretetben,Isten szent tenyerén.
Újabb bejegyzések
Régebbi bejegyzések
Főoldal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)