Lélekvirág

És virágzik újra megfáradt lelkem Uram...fehéret,pirosat lilát...illatosat ,gyönyörűet ...céltalan virág...csak a szépségért,az illatért...Érted és belőled...és Te minden este meghallgatod lelkem illatát és minden reggel felcsókolod könnyeim harmatát...és szeretsz,csak szeretsz...Köszönöm.

Fohász Érted

Istenem,Te aki látod gyarló lelkünk szenvedéseit,Te aki értünk elküldötted Fiadat és leveszed vállunkról a bűnnek terheit,nézz kérlek kegyesen a szenvedőre,adj Neki erőt ,szép gondolatokat,enyhítsd fájdalmait,mert csak Neked van hatalmad ,hogy elvedd ajkától a szenvedés kelyhét.Ámen.

Tétova fohász

Nyár végi napsütésben és  emlékeimben fürdetem lelkemet...képek,érzések és érzelmek csobogásában tisztulnak gondolataim... Kötélen táncolok,tátongó szakadék fölött...és Beléd kapaszkodom összekulcsolt kezemmel Uram... nevedet suttogom... Ó,kérlek halld meg imám és ne engedd el a kezem...és bocsásd meg nekem az éhséget  a szomjúságot és a verejtéket ...mert tudom Uram,hogy kimondhatatlanul szeretsz engem.Ámen

Vágy

Szállnék,csak szállnék,test nélkül,könnyen,mint tiszta harmatja az égnek míg fel nem csókolna a felkelő Nap sugara...hűs forrásként zúdulnék a völgybe,szomját oltva minden arra tévedőnek...és lennék...csak lennék.Szeretet lennék az árva lelkében,csók lennék a szerelmes ajkán, fájdalom a gyászoló szívében,ima a könyörgőnek,simogatás a haldokló pilláján....hajnali köd az őszi mezőkön,csillagpór az augusztusi éjszakában ...de testbe zártad lelkemet Uram...maradjon kicsit még...

Nyár végi álom

A nyárral kergetőzik már az ősz...fecskék cikáznak a lenyugvó nap megfáradt sugaraiban...Egy gólya sétál komótosan a tarlón..az erdő színe ezüstbe váltott...és egyszerre,angyalt véltem látni a visszapillantó nap sugaraiban...fehér ruháját meglebbentette a szél,ezüst haja ragyogott a szempillám alatt szétmorzsolt könnycseppben..és imára kulcsolt kezemben nyújtottam oda neki csillagporos lelkemet...vidd,vidd magaddal...De tágra nyitott szemem csak a napsugártól volt könnyes.

Köszönöm

Ismét a porból kiáltottam hozzád Uram...ésTe meghallgattad kétségbeesett fohászom...és felemeltél...magadhoz ölelted lelkemet,lefújtad róla a pórt. És  megtelt szívem ezüstös csillogással,szépséggel és nyugalommal mint tövis bokorból kiszabadult madárka...

Hálladas

Magadhoz ölelted lelkemet Istenem...csak egy pillanatra,de elég volt,hogy erezzem a meleg fényedet...és,mint gyertya fényétől megbabonázott éjjeli pillangó,már csak Hozzád kívánkozik lelkem...még, ha szárnyaimat meg is égetné szereteted lángja...Köszönöm

Könyörgés

Érints meg Istenem gyönyörű kezeddel...simogasd lelkemet kegyes tekinteteddel...borítsd reám Uram védelmező palástod...békés szivárványban engedj engem fürdeni...mert gyönyörű a Te világod és végtelen a Te szereteted...