Valahol bent...nagyon melyen...vagy korulottunk lebegve atolel...es rezdul es reszket...Emlekezik mindenre:jora es rosszra, mindenre ami velunk tortent,meg a kezdet kezdete elotrol..Tobbet tud mint az elmenk,es legtobszor meghatarozza sorsunkat de ha ott benne meg megmaradt a gyermek akik voltunk,barmelyik pillanatban odamenekulhetunk,mindeggy mi vagy ki bant,mert ha a gyermek szemevel nezzuk a vilagot,konnyebben atveszeljuk a hetkoznapjainkot...A gyermek nem godol a jovore,nem topreng a multon.o csak eli es elvezi a mat, nem akar bizonyitani,csak jatszik,tanul,no es szeret es vagyik a szeretetre...a legfontosabb amit adhatsz neki...es magadnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése