Megtelt lelkem a nyárral..izzó napsütéstől ég,tomboló viharok tépik...gyógyírként csillagport hint rá az éjszaka ..Megpihenek végtelen búzamezőkön ,hátamat támasztom a forró röghöz, magamba fogadom a Teremtés illatát...és lelkemen érzem Isten simogató tenyerét...Élek,Uram...érzem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése