A nyárral kergetőzik már az ősz...fecskék cikáznak a lenyugvó nap megfáradt sugaraiban...Egy gólya sétál komótosan a tarlón..az erdő színe ezüstbe váltott...és egyszerre,angyalt véltem látni a visszapillantó nap sugaraiban...fehér ruháját meglebbentette a szél,ezüst haja ragyogott a szempillám alatt szétmorzsolt könnycseppben..és imára kulcsolt kezemben nyújtottam oda neki csillagporos lelkemet...vidd,vidd magaddal...De tágra nyitott szemem csak a napsugártól volt könnyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése