Kön(n)y(v)ek

...mert van mikor a könnyek a lelkemből folynak,és nem hagynak nyomot az arcomon...valahol bent áztatnak és mosnak tisztára,mint barlang sötétjében búvó patak...és olyankor kitörnek belőlem a tisztára sírt
gondolatok...de ajkamon nem akad szó ,csak dal...és olyankor a legtisztább a hang,mert lelkem legjobban megőrzött pólcáról veszem elő régen összetapadt oldalas könyvemet